Az Eucharisztikus Világkongresszus kapcsán a pécskai találkozón Szilvágyi Zsolt atya és Tari M. Böbe nővér a szentmisét mint a házasélet működésének „tükörképét” mutatták be.
A délelőtt folyamán Böbe nővér „Ha ismernéd Isten ajándékát…” (Jn 4,10) címmel tartott előadásában a szentmise bevezető szertartásáról úgy beszélt, mint férj és feleség közti találkozásról a következő párhuzamokban: bevonulás/hazaérkezés, lelkiismeretvizsgálat/egymásra hangolódás, dicsőség/dicsérő szavak. Az igeliturgia mozzanatai az egymásra figyelésre, meghallgatásra, az együtt töltött minőségi időre, kommunikációra tanítanak bennünket.
Zsolt atya Eucharisztiából élő család c. előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szentostyában megtestesülő krisztusi áldozat jelképezi a családban megélt számtalan áldozatot. A házastársak számára elgondolkodtató: engedjük-e, hogy megtörjenek, s elfogyasszanak bennünket? A szentmise befejező szertartása pedig azt jelképezheti, hogy a családtagok egymást megáldhatják és egymás számára áldás lehetnek.
Az ebédet követően játékos formában tapasztalhattuk meg a kommunikáció fontosságát, majd „értéktőzsdén” vidáman licitáltunk emberi értékekre, amelyek kitöltik mindennapjainkat. A kiértékelőt családos keresztút követte a templom melletti Szentháromság parkban.
A családos lelkinap záró eseménye püspöki szentmise volt, amelyet Pál József Csaba megyéspüspök celebrált a jelenlévő papság és a szép számban összegyűlt hívek körében. A mise végén az arad-ségai plébániáról érkezett Baum család tartott példaértékű beszámolót arról, hogy mit jelent a szentmise a saját családi életükben, majd a gyermekek bemutatták mivel foglalkoztak, míg a szülők részt vettek a programokon. Tartalmas napnak voltunk részesei, köszönjük az előadóknak és a szervezőknek!

Köles Katalin